Page 1 - Csárdakönyv_74-116

Debrecen-Józsa

Rózsás csárda

Józsa, település a Tócó folyás völgyében. A patak egykori
bővizűsége legendává vált: Zelemér-pusztai forrásait
városuk védelmére a cívisek malomkövekkel, oldalsza-
lonnákkal tömték el.
A valóság viszont prózai: A Tisza szabályozásáig a
A Rózsás csárda megjelölése egy 1794-es térképen
többletjövedelmet hozó kereskedelmi út védelmében, a
Tócó áradásainak megfékezésére gátat emeltek itt és az Továbbá a Mélyvölgyi (1783-ban már áll) és a Strázsa-
alsóbb folyás több pontján. Innen erednek a máig halmi vagy Messzilátó, az azonos nevű kurgán lábánál..
megőrzött helynevek: Újgát, Köntösgát, Bukgátja, Szik-
gát és Ó-gát. Ma a Tócó sekélyvizű, gátakkal zabolázott A Rózsás csárda az alsójózsai kertségekhez tartozott, a
„erecske”. Csillagos csárda (vagy Vay csapszék) pedig Felsőjó-
A múlt század közepéig a böszörményi gazdák zsához. Az alsójózsaiak szinte csak debreceni szárma-
lovaikat és marháikat a debreceni vásárba még ezen az zású reformátusok, akik szőlő-és gyümölcsműveléssel
úton hajtották fel. Itt jártak a nánási és dorogi dinnyé- foglalkoztak.
sek, terményesek, a borsodi meszesek (mészárusok), a A debreceni mellett böszörményi és újvárosi ősökkel
felvidéki fazekasok, a drótos tótok is. bíró alsójózsasiak földműveléssel illetve állattartással
A Debrecent Józsán át Böszörménnyel összekötő út nagyobb jövedelemre tettek szert.
mentén találhattuk annak állomásait, csapszékeit: a
debreceni Nyulas vagy Nyulász (1760-ban már műkö-
dik, szekérállását a 19. század végén bontják el), a józsai
Rózsás (1783-as
katonai felmérés-
ben szerepel) és
Csillagos (1794-
ben még nem áll),
a böszörményi Le-
buj vagy Lebujji
(1783-ban már áll,
neve az alacsony
mestergerendájá-
ra utal).

A Lebuj és a Csillagos egy térképen A Rózsás 1930-ban...

74