Page 21 - Csárdakönyv_46-73
P. 21
Balmazújváros 1731-ben Kiss Gábor debreceni városgazda a halmot
széthányatta, déli lábánál csapszéket állíttatott a posta-
úton járóknak és a pásztoroknak. 1736-tól bérlője Kapó-
Két csárda egy pusztában? csi Ádám borbély volt, aki a városi bor folyásának növe-
lésére az elöljáróságtól a bővítésre is engedelmet kapott.
Szálka-halom (Nagyszálka-halom) határjelző földhát Az újvárosiak a Szálkai korcsma ügyében sem marad-
Debrecen és Balmazújváros határában. Két és fél évszá- tak adósak. Tiltakoztak Szabolcs vármegye elöljáró-
zadon át perek tárgya a települések- és sok rosszízű súr- ságánál és a halom túlsó oldalán, csak azért is másikat
lódás okozója a pásztorok között. nyitottak. Ám két csárda nem fért meg egy pusztában.
Ezért vált mindkét elöljáróság szemében szálkává a Egyik sem mért el annyi bort, hogy fennmaradhasson. A
halom. Talán innen származik az elnevezése is. negyvenes évek elején mindkettőt felszámolták. Nem
Nagyszálka-halomként először enyingi Török János sokkal később a cívisek, a szálkahalmi kiváltására a
határigazgató, 1561. évi keltezésű jelentésében említi. Kadarcs partján új csárdahelyet szemeltek ki.
A Nagyszálka-halom térképen (1850)
Haller korcsma
Haller Sámuel építette 1726-ban, ahol kizárólag az ura- Nem újította meg a szerződést, ismét a saját borát kezd-
ság saját borát mérték. Az újvárosiak messze elkerülték te méretni. Az újvárosiak válaszára azonban nem számí-
a csapszéket, amit Haller így kénytelen volt a városnak tott. Azok csak a város saját kocsmájában ittak bort és
hat esztendőre bérbe adni. Az árenda lejártával Haller nem voltak hajlandók az uraság rétjét megkaszálni.
nem feledte sérelmeit, bosszút állt. Hallernél a bor sem fogyott, meg a széna sem gyűlt…
66