Page 150 - Debreceni Nagyerdő

UTÓSZÓ

A Nagyerdőt minden debreceni polgár sajátjának tekinti. Ősidők óta azt is tudjuk, hogy a
Nagyerdő és Debrecen összetartozik. Mindig számíthattak egymásra. A XX. században a
város közintézményeinek befogadásával még szorosabbá vált az egymásra utaltság. A
Nagyerdő védőszárnyai alatt a közössors még jobban összefonódott. Ezt bizonyítja, hogy
még az 1945-ös államosítási törvény végrehajtása is megbicsaklott a Nagyerdő státuszán.
Az állam akkor méltányolta a város korábbi erőfeszítéseit és a Nagyerdő egy kis részét
nem államosította.
Az összetartozást bizonyítja, hogy a Nagyerdő történetéről Debrecen nélkül írni szinte
lehetetlen. a „befogadott közintézmények” helyet kértek a könyvcímében is.
Szakmai erdőkezelésben ez a hátrány nem jelentkezett, mert sikerült megfékezni a
parkerdőbe nem való akác fafaj uralmát. a hiányzó tölgyrekonstrukciót pedig egy
szárazabb termőhelyet elviselő vöröstölgy fafajjal sikerült – a víz visszahozataláig –
pótolni. A XXI. század erdészeire maradt az őshonossága miatt túlerőltetett fehérnyár
elterjedésének megállítása. Szerintem ugyanis a fehérnyár-állományokban nem pihenő
parkerdőben, hanem sztyeppén érzi magát az ember.
Szakmailag az is látszik, hogy a Nagyerdő szélén körbetelepült közintézmények
bástyaként körülzárják a várost, megnehezítve ezzel a kijutást. Javaslom, az eddigi
Simonyi út – Pallagi úti tengely helyett, a két szélső út a Kartács utca és a Hadházi út
fejlesztését. Annál is inkább, mert időközben a Kartács utca végén felnőtt egy
fogadóképes, jelentős magasságú kocsányostölgy-állománytömb.
Ránk vár a hajdúsági térség legnagyobb környezetfejlesztő beruházása, a CIVAQUA
(Cívisvíz) program megvalósítása. Előttünk állnak az új országfásítási feladatok is,
amelyekben a régiónknak bizonyosan komoly szerepe lesz.
Most, amikor útjára bocsájtom a Nagyerdő viszontagságos történetét, abban
reménykedem, hogy a Nagyerdő visszakapja az éltető vizet, a város pedig ősi erdejével
szorosabb kapcsolatba kerül. Bízom abban, hogy Debrecen város és a Nagyerdő
évszázados harmonikus összetartozása folytatódik és egyre erősebbé válik.

Dr. Szemerédy Miklós
Debrecen Megyei Jogú város tiszteletbeli erdőmestere

148