Page 98 - A MAGYAR KIRÁLYI DEBRECENI 2. HONVÉD HUSZÁREZRED A NAGY HÁBORÚBAN

Székely Ferenc 1916. december 23-án Haidenschatf hadikórházában sérüléseibe belehalt.
Mindössze 24 évet élt. Családja a földi maradványait haza hozatta és a Szent Anna utcai
katolikus temetőben helyezték végső nyugalomra.

Vecseri Sándor huszár

1917. március 29-én hunyt el Debrecenben
a császári és királyi 2. sz tartalékkórházban.
Március 31-én temették el a Honvédtemető
VI. táblája, 2. sorának, 1. sírhelyére.

(107. kép) Vecseri Sándor huszár
párnaköve a debreceni
Honvédtemető –
Hősök temetőjében

4. Emlékműavatás az ezred egykori laktanyájának udvarán

1924. szeptember 21-én – 10 évvel a háború kitörését követően – a debreceni huszárok
híres ezrede kettős ünnepélyt rendezett. Leleplezték a laktanya udvarán emelt
emlékművet és felavatták az ezred egykori parancsnokának, a háború végén meggyilkolt
miniszterelnöknek az emlékszobáját, a Tisza-szobát.
A jeles eseményre magas rangú vendégek látogattak a városba. Szeptember 20-án
megérkezett József Ferenc királyi herceg, a Magyar Honvédség első főparancsnoka. Horthy
Miklós kormányzót Horváth István altábornagy képviselte. A kormány képviseletében
dr. Rakovszky István belügyminiszter jelent meg az ünnepségen. Az Országos Tisza-
emlékbizottságot Hazai Samu volt honvédelmi miniszter vezetésével külön küldöttség
képviselte.
Másnap, szeptember 21-én délelőtt 10 órakor a királyi herceg a város híres ötösfogatán a
huszárlaktanyába hajtatott. Kíséretében ott volt dr. Hadházy Zsigmond Hajdú vármegye
főispánja és dr. Magoss György Debrecen polgármestere. A Tisza-családot Tisza György
gróf képviselete.
Az ünnepség a Tisza-szoba felavatásával vette kezdetét. Az ezred törzsépületében
alakították ki volt bajtársai adakozásaiból az egykori miniszterelnök emlékszobáját. A
szoba bútorzatának elkészítésére még a háború kitörését megelőzően megállapodást
kötött Tisza Schwitzer Ferenc iparművésszel. A háború azonban közbeszólt. Most a néhai
ezredparancsnok emlékére tisztelői elkészíttették a bútorokat. Az ízléses, korai román
stílusú bútorzattal összhangban volt az a hatalmas, életnagyságú olajfestmény, amely
Tisza Istvánt ábrázolta. A képet IV. Károly király megbízásából Adolf Ziegler berlini
festőművész készítette. Érdekessége az alkotásnak, hogy a tábori egyenruhát viselő Tiszát
a bukovinai események idején, a helyszínen örökítette meg a festő. Úgy vélem, hogy az
1939-ben megjelent ezredtörténet V. képtábláján ez az alkotás található. A kép hátterét
az erdő adja, középpontjában pedig a távolba révedő parancsnok látható. Az alkotó azt a
pillanatot örökítette meg, amikor az ezredes a tábori istentisztelet befejezését követően
katonáihoz beszél.

- 96 -