Page 80 - A MAGYAR KIRÁLYI DEBRECENI 2. HONVÉD HUSZÁREZRED A NAGY HÁBORÚBAN
P. 80

gyakorlatot nem a nagy Dunán, hanem a szentendrei Duna-ágban, Tahitótfalunál hajtják
             végre. A gyakorlat mégis tragédiába torkollott. Balogh István huszárkáplár elmerült
              a folyóban. Békéssy főhadnagy utána ugrott, mivel azonban a katona éppen aznap
              nyiratkozott, nem tudta megragadni üstökét, és kimenteni a habokból.
             Lovasként is a legjobbak közé tartozott. Számos versenyen bizonyította lóra termettségét.
             A hadsereg számára szervezett díjlovagló- és akadályversenyek elismerései és helyezései
              is erről árulkodnak.
             Legjelentősebb lovas eredményét 1907-ben a budapesti díjlovagló verseny A
              kategóriájában érte el: I. helyen végzett és a király tiszteletdíját is elnyerte.
             Tagja volt a budapesti Neptun Evezős Klubnak. 1904-ben a budapesti regattán a kezdők
             versenyében nevezte egyesülete.
             A Váci Sport Egyesület 1904-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A Nagy Háborút
              követően mindkét klub emléket állított a harcokban hősi halált halt tagjainak. A Neptun
             Evezős Klub 1923-ban döntött arról, hogy a világháborúban elesett sporttársaknak
              kegyeleti jelet emelnek székhelyükön, a kertben.
             Az egylet 1923. és 1924. évi jelentéseiben vastag gyászkeretben közli a kilenc elhunyt
              nevét, akik a következők voltak: Békéssy Béla, Enökl Viktor, Brenner István, dr. Gallus
             Béla, Császár Elemér, dr. Hegedűs Béla, Degré Lajos, dr. Heinrich Ferenc, ifj., Torday
             Lajos dr.
             A váci evezősök is emléktáblával tisztelegtek a háborúban elesett klubtársaik előtt. Ezen
              e táblán a második név Békéssy Béláé.
             Legnagyobb sportsikereit azonban vívásban érte el. Első jelentős eredményét 1900-ban,
              a debreceni vívóversenyen érte el, ahol az első helyen végzett. Még ugyanabban az évben
              a hadsereg vívóversenyén Budapesten ezüstérmes lett. 1902-ben az országos kardvívó-
              bajnokságon első díjat kapott, emellett övé lett a magyar királyi honvédelmi miniszter
              díja is. A Szegeden rendezett versenyen harmadik helyezést ért le, valamint övé lett a
              szegedi hölgyek tiszteletdíja. 1903-ban az országos bajnokságon megismételte előző évi
              sikerét. A hadseregbajnokságon aranykeretes ezüstérmet kapott. 1904-ben az országos
                                          kardvívó bajnokságon ismét első, és megkapta József
                                          Ágost főherceg tiszteletdíját. Tőrvívásban második
                                          helyezést ért el. 1906-ban nemzetközi vívóversenyen
                                          Triesztben aranyérmet szerzett. A hadseregbajnokságon
                                          tőrvívásban első, míg kardban második lett. Az országos
                                          bajnokságot   kardvívásban   megnyerte.   1907-ben
                                          kardvívásban immár hatodik bajnoki címét szerezte.
                                          Az olimpiákra is esélyesként pályázott. 1904-ben
                                          ugyan szerepelt a Saint Louis-i olimpiára küldendő
                                          vívók között, de szolgálati elfoglaltságra hivatkozva a
                                          hadügyminisztérium nem engedélyezte a részvételét.
                                          Az 1906-os athéni, majd az 1908-as londoni olimpiai
                                          játékokon sem szerepelhetett. Ennek oka az volt, hogy a
                                          katonasportolók nem vállalták a közös, osztrák-ma- gyar
                                          színekben történő versenyzést. Ez utóbbin azért sem vett
                                          részt, mert a családi legendárium szerint abban az évben
                                          jegyezte el Lenck Delinkét, és ifjú menyasszonyát nem
                                          akarta itthon hagyni. A nemzetközi sikert az 1912-es
                (58. kép) A váci evezősök   stockholmi olimpia hozta meg neki. Ez volt az az olimpia,
                     emléktáblája         amelyen a magyar sportolók önálló táblával és saját


                                                   - 78 -
   75   76   77   78   79   80   81   82   83   84   85