Page 88 - Debrecen Képeskönyve

RESPUBLIKÁBÓL KIRÁLYI VÁROS rűen élénkítették az egyházi szálak: a kollégiumi
diákság legációs helyei és rektori állásai, a nyom-
Debrecen sorsát legalább olyan erővel befolyásol- da bizományosainak székhelyei, a Debrecenben
ták egyháztörténeti fordulatok, mint természet- vásározó kereskedők többségének telephelyei, a
földrajzi körülmények, sőt olykor a történelem helyi iparosok vándorlásának állomáshelyei je -
csapásai is vallási okból érték a várost. A 16. szá - lentős részben református jellegű helységekhez
zadban a helvét hitvallású lakosság eredetileg kötődtek, a debreceni céhekben működő legé-
szitoknak tekintette a kálvinista nevet. Számukra nyek vagy a Kollégiumba érkező diákok szárma-
ez a Krisztus nevét viselő keresztyén (Christianus) zási helyeihez hasonlóan. Az államvallás térnye -
közösségből való kirekesztésnek, egy emberi név - rését azonban törvények és a karhatalom is támo-
vel megbélyegzett csoportba taszításnak minő- gatta: 11 északnyugati vármegyében, megyénként
sült. A város szín református népessége a 16– mindössze két településen engedélyeztek pro-
17. századi forrásokban egyszerűen „keresztyén - testáns vallásgyakorlatot. A 17. századi véres kor -
nek” nevezte önmagát az szak végén az ország lakos-
ország területének nagy ré - ságának felére, a 18. századi
szén kisebbségbe szorult „vértelen ellenreformáció”
(pontifi cius) római kato li ku- idején – tudatos egyház-
sokkal szemben. A „Chris- politikai lépések következ-
tianopolis” és a „Theo poli” ményeként – feléről ötö-
(mint nyomdahely) deb- dére csökkent a protestáns
receni könyvek címlapján népesség, így évről évre szű -
is előfordult, a „Keresztyén kült a város tekintélyes hát-
Respublika” elnevezés pedig országa. Kikerült az ese -
helyi elöljárók tollából szár - mé nyek fő sodrából, val-
mazik. A Respublika fogal- lási eredetű jellegzetességei
ma az ország legnépesebb ha ma rosan devianciá nak,
és leggazdagabb településé- „mássága” politikai meg híz -
nek városállami öntudatát hatatlanságnak minősültek.
is kifejezi, utal a település A vezető réteg tovább ra is
demokratikus önkormány- európai látókörű maradt,
zatára. Területén a nemes- Svájc, Németalföld, Német -
ség semmiféle privilégium- Az I. Rákóczi György adományozta harang ország egyete meinek láto-
mal nem élhetett, gazdag címeres része a fejedelem jelmondatával: gatása még jó ideig nevelte-
lakói cselédeikkel egy asz- „Sem nem azé aki akarja, sem nem azé aki fut, tésük része le hetett. Angol
talnál étkeztek. Debrecen hanem a könyörülő Istené.” Az eredetileg 56 mázsás és holland követek rend-
egyes gazdasági és demog - harangot a harmincéves háborúban szeresen szót emeltek a
ráfi ai mutatói még az 1800- zsákmányolt Habsburg-ágyúkból öntötték bécsi udvarnál a protestán-
as évek elején is vetekedtek sok vallássérelmi ügyeiben.
a fővároséval, létfeltételei azonban a Rákóczi- Amint Balogh István, a cívisek világának kutatója
szabadságharc bukása után minden téren meg- feltárta, a hatalmas külső nyomást a hagyomá-
változtak. A sorozatos kiraboltatást követő tő- nyok ereje segített áthidalni, a „maradandóság”
kehiány, majd az egységes Habsburg Birodalom kívánalmából így származhatott lemaradás. Az a
vámpolitikája megfosztotta a távolsági kereskede- közösség, amely századokon át ellenségei fejével
lem lehetőségeitől. A magyar városfejlődés útja kénytelen gondolkodni, megtanulhat úgy élni,
ingoványos terepre érkezett. Ráadásul Debrecen hogy megmaradjon, de nemcsak identitását, ha-
háttérbe szorulása, a Duna völgye és Pest roha- ladását is komoly veszély fenyegeti.
mos fölemelkedése egy időben zajlott a protes- A gazdálkodásában, életmódjában egyaránt
tantizmus térvesztésével. A szellemi és gazdasági ana kronisztikussá váló cívis fogalma a 19. század-
külkapcsolatok hálózatát ekkoriban törvénysze- ban kapta a keleties nyugalmú, jómódú „benn-

A Szent Anna-székesegyház főhomlokzata

A következő oldalpáron a Szent Anna-székesegyház belső terei

82 83