Page 176 - Debrecen Képeskönyve

jószág mellé a pásztorokat. A 18–19. század tanyaföldje, vagy cserekaszáló birtoka, 184 darab
for dulójára nagyjából kialakult a pásztorkodás nagyjószágnál, vagy ennek megfelelő 920 juhnál
rendje. vagy sertésnél többet nem legeltethet.”
1818-ban a városi elöljáróság olyan határozatot
hozott, hogy a debreceni illetőségű lakosoknak is Télen a méneseket, gulyákat, juhnyájakat a vá-
kell fűbért fi zetniük. Ez ellen a szegényebbek és a rost északnyugatról és délkeletről félkörben kö-
módosabbak teljes egyetértésben tiltakoztak. rülvevő bellegelőkre hajtották, a kondákat pedig
1850-től a kormány által jóváhagyott „legelte- a várostól keletre fekvő kocsányos tölgyesekben
tési szabályrendelet” szerint kellett fűbért fi zetni. makkoltatták.
A szabályzat segítette a Debrecenben házzal bíró A városi elöljárók és a gazdák között a 19. szá-
állattartó gazdákat, de az ingyenes legeltetésnek zad elejéig teljes volt az egyetértés az osztatlan
felső határt szabott. legelők hasznosításában. Debrecen közlegelőinek
„Minden házzal bíró és állandóan városban hasznosításában más városoknak is példaképpen
lakó tanyaföld birtokos, minden nyilas föld után szolgálhatott.
8 nagy jószágot, illetve 40 sertést vagy juhot legel- A közlegelők vagyonközössége 1944-ig maradt
tethet. (…) Bármilyen legyen azonban valakinek a érvényben. A legelőket nem engedték szántóföldi
Hortobágyi rendezvény
A hortobágyi Kilenclyukú híd

170 171