Page 169 - Debrecen Képeskönyve
P. 169
DEBRECEN ÉS A HORTOBÁGY
KÜLÖNLEGES KAPCSOLATA
Debrecen és a Hortobágy egykori szoros kapcso- pusztái, mocsarai között lehetővé tette a jószág
lata nehezen lenne érthető a város sajátos birtok- elrejtését, mentését.
szerkezetének ismerete nélkül. Ennek az életet, menedéket adó, a táj érté -
A debreceni birtok és gazdálkodás gazdasági keit őrző csodának a fennmaradását Debrecennek
és ökológiai értelemben valóságos csoda volt. köszönhetjük, mely lakatlan legelőnek őrizte meg.
A kelet–nyugati irányban húzódó, mintegy száz Móricz Zsigmond 1930-ban megjelent „Hídi vá-
kilométeres földterület kereszt- sár a Hortobágyon” című művé-
metszetét adja a Tiszántúl ter- ben erről így ír: „Egy város tu dat -
mészeti képének: a homoki töl- talan önfeláldozásából volt ennek
gyesektől a lápi kaszálókon, a az országnak egy természeti csodája,
kitűnő löszháti szántókon, sziki a Hortobágy.”
legelőkön át egészen a Tisza ár-
téri erdeiig, s a halban gazdag
folyóig. Jobbat kitalálni sem le- A TÁJ ADOTTSÁGAINAK
hetett volna! A változatos termé- KÍMÉLETES,
szeti kép változatos tájhasz ná - BÖLCS HASZNOSÍTÁSA
lati lehetőséget kínált, amelynek
középpontjában az állattartás
állt. A debreceni birtok egyes elemei
Debrecen birtokosai már na- kitűnően kiegészítették egy-
gyon korán felismerték, hogy mást, szinte szimbiózisszerű volt
a lakosság igyekszik a hatéko- a kapcsolatuk. Ezt az adottságot
nyabb védelmet és megélhetést a bölcs cívisek észrevették, és ki
biztosító nagyobb városokba ván - is használták.
dorolni, ezért tudatosan töre- Hortobágy jellegzetes madara a túzok A tavaszi kihajtáskor – amely
kedtek a város területének, bir- időjárástól függően Gergely és
tokainak gyarapítására. Az 1200-as évek végétől Szent György napja közé esett – a legelők egy
királyi adományokkal, örökös jogon vásárolt föl- része még víz alatt állt, ezért szárazon álló hátak
dekkel, zálogbirtokok megszerzésével növeke - fogadták a jószágot. A víz visszahúzódásával nőtt
dett a település határa, és megindult mezővárossá a legeltethető terület, a jószág „ment a víz után”.
válása. A legjobb fűhozamú részeket kaszálónak hagy -
Fontos esemény volt, hogy Szilágyi Erzsébet ták meg. Tavasszal a marha szívesen ette a nád
1461-ben a városnak adományozta hortobágyi gyenge hajtásait, ezért a mocsárszéleket is járat-
birtokait. Debrecen 95 695 hektár nagyságú ha- ták a pásztorok. Aszályos években, amikor a pusz-
tárához tartozott osztatlan közlegelőként a hor- ta kiégett, fogyott a legelő, a kiszáradt mocsarak
tobágyi puszta jelentős része, a 21 275 hektárt ki- növényeire, nádra, gyékényre is ráfanyalodott
tevő Nagy-Hortobágy. a jószág. Kaszálókra csak a széna betakarítása
A török időkben és a kuruc-labanc harcok alatt után hajthatták az állatokat, de ott állást (delelő-,
a pusztán csak szilaj pásztorkodás folyt. Ez a le- éjszakázóhelyet) nem volt szabad kialakítani. A ka -
geltetési forma mozgékonyságával a Hortobágy szálókon feljövő sarjúfüvek jó mezőt adtak a jó-
Hortobágyi tájkép
164 165
