Page 100 - Sajó

„ 2016–2017

A kiállítást már csak azért is érdemes végignézni, mert noha
épületei „alapnak” számítanak, még debreceniként sem biztos,
hogy az építészhez tudjuk kötni őket. Így viszont összeáll a kép,
hogy az eredetileg klasszicista épületeiről ismert városba többek
“
között kicsempészett egy szelet modernitást a XX. század első
felében, majd pedig a második világháború utáni években.

Balogh Gyula: Az ember, aki fazont szabott Debrecennek,
Magyar Nemzet, 2017. február 7.

ART DECO A PUSZTÁN „

A hatalmas belmagasságú falakon archív fotók és tervek nagyításai
2016, 2017 Art deco a pusztán – Sajó István (1896–1961) és műve. Kurátor: Szoboszlai kalauzolnak minket a tervezőasztalon megszületett vázlatoktól
Lilla, Térey János. Tervező: Kocsi Olga (Debrecen, Déri Múzeum – MODEM Modern az egekbe törő, dekoratív homlokzatokig. Emellett a kiállítás
„ több ikonikus épületelem is felsejlik. A hangsúlyos kontúrokkal
és Kortárs Művészeti Központ; Műcsarnok, Budapest) grafikában alkalmazott art deco stílusjegyek stilizált formavilágában

“
kiemelt motívumok elegánssá varázsolják az enteriőröket, és

1928-ban Sajó hazatért Debrecenbe, ahol emblematikus épülettel debütált: az rendszerbe foglalják a megidézett épületeket.
Izraelita hitközség Hatvan utca 6. szám alatti bérháza a magyar art deco egyik Sipos Tünde: Debreceni art deco, Kortárs Online, 2017. 05. 05.
csúcsa lett. Majd számos, ma mostoha állapotban, csonkított formában álló
“
(vagy lerombolt) villa következett Sajó pályáján. Az utókor hozzáállását Térey a
süllyedő Atlantiszhoz hasonlítva írja le. „

Szegő György: Sajó István újrafelfedezése, Magyar Építőművészet, 2017. 1. szám Egy elképesztő dokumentumfilmet láthatunk a New York-i

»The Coops« lakóépületek lakóiról. Sajó részt vett az együttes
14 Elképesztő sztori, ahogyan a két háború között egy fiatal,
tervezésében. A társadalomtörténeti epizód ugyan kilóg az
építészettörténeti bemutatásból, de érthető a hangsúlyozása.

deco, Revizor kritikai portál, 2017. 05. 14. “
Közép-Európából emigrált balos zsidó közösség egy alternatív
társadalmat próbált a lakónegyedben megvalósítani.

Hartmann Gergely: Felfedezni való hagyomány – A debreceni art

101