Page 77 - Debreceni Nagyerdő

KORB FLÓRIS TERVEI
A Nagyerdő területére kezdődik meg tehát a debreceni egyetem épületegyüt-
tesének tervezése, valószínű már 1912. végén, illetve 1913-ban, hiszen a ne-
gyedik fakultás beindítása miatt a legsürgősebb feladatot jelentő klinikai telep
építkezéseit 1914. márciusában el is kezdik. A tervezést egy pesti neves épí-
tész Korb Flóris műegyetemi tanár végzi. A megbízást nem véletlenül kapta,
hiszen mint a századelő összes magyarországi egyetemi, elsősorban klinikai
(Budapest, Kolozsvár) építkezéseinek tervezője e terület specialistája volt.
A debreceni egyetemi épületekért egyébként a Kisfaludy Társaság őt tüntette
ki az építészek Gregus- díjával, sőt nemzetközi elismerést is hozott számára,
mivel a Brit Építészek Királyi Egyesülete e művéért vette fel tagjai közé.
Már az országgyűlési döntést megelőzően elkészítette a leendő debreceni és
a po- zsonyi egyetemek beépítési tervét (1912 márciusában), s talán éppen
ennek is köszönhető, hogy a honatyák e két városban látták
megvalósíthatónak az egyetemeket.
A terv címe: „A Debreczeni Tud. Egyetem és az evvel kapcsolatos városi
Közkórház helyszínrajza.
Az építész megoldandó feladatai között volt az, hogy ne bontsa meg a töl-
gyerdővel övezett természet harmóniáját. A szokványos kórház-kaszárnyák
helyett, e szép keretbe illő, barátságos épületeket emeljen. Ezért (két klini-
ka kivételével) az összes épületek nem magasabbak egy emeletnél és aránya-
iban jól összeillenek a környező százados tölgyekkel. Nagy ablakok, sok és
széles terasz szorosabb kapcsolatba hozzák a beteget a szabad természettel,
amig ez a városi kórházakban nem lehetséges.” Jeszenszky (54)
Az építész zseniálisan megoldotta a közműveket és a közlekedést. A kli-
nikákat széles alagutakkal kötötte össze, melyeken a vezetékek mellett esős
időben is zavartalan a betegszállítás. A klinika területéről „hiányzik” a villa-
nyoszlop, a légvezeték, a hőszállító csövek, vezetékek, oszlopok. Tehát mind
az, ami nem az erdőbe, a parkba és a telep sarkába rejtett ipari létesítmények
kazánház stb. elhelyezése jelentette.
Nagy értéke volt a tervnek a Nagyerdő fáinak lehetőség szerinti meghagyá-
sa, tisztelete. A közművek elhelyezése különleges környezetkímélő érzékről
tanúskodott. Az erdő gyógyító, nyugtató hatása a beépítések után is megma-
radt. A beteg bárhol van, az erdőben érzi magát. Ez pedig maga a „félgyógyu-
lás”.
A „Debreceni Tudomány Egyetem” felállításáról korábban bemutatott tör-
vénycikk pénzügyi támogatásról rendelkező része is igazolja Debrecen vá-
ros szerteágazó segítsége tette lehetővé, hogy 1914 szeptemberében – amikor
még az építkezések éppen hogy elkezdődtek – a Kollégiumban és más ideig-
lenes helyszíneken az oktatás meginduljon.

77