Page 94 - Debrecen Képeskönyve

mint az írni-olvasni tudás igen sokáig kiemel- 2011-ben a felekezeti hovatar tozásukról nyilat-
kedő helyi mutatóiról. Az 1870. évi népszámlá- kozók közül 70 939 volt református, 23 814 római
lás idején, a kötelező népoktatásról szóló tör - katolikus és 14 674 görög katoli kus.)
vény hatásának általános érvényesülése előtt,
amikor a népességnek országosan 51, Budán 31,
Szegeden 62 százaléka volt analfabéta, Debrecen- A SZABAD KIRÁLYI VÁROSTÓL
ben ugyanez az arány csupán 20 százalék! A NAGYVÁROSIG
A város önmeghatározása, a helvét hitvallású
„Keresztyén Respublika” fogalma egy olyan te- A templomok és a reánk maradt két 17. szá zadi
lepülés kifejezője, amelynek tanácsbéli urait is polgárház mellett a cívisváros jellegzetes örök-
megillette a „tiszteletes” cím – akárcsak a lelké- sége a terekben gazdag városszerkezet tágassága.
szeket –, és tisztújítás után magától értetődően A 18. századi jelentős középületek, az Ispotályi
választották a főbírót az egyházközség világi ve- templom, a Kistemplom, a Konzisztoriá lis Ház,
zetőjévé. 1711-ben egyetlen római katolikus csa- a hortobágyi malom, a sóraktár, a két emeletes
lád élt Debrecenben, a királyi harmincadosé, de magtár vagy a Kollégium újabb tantermei nem
a település csak azzal a feltétellel kapott szabad hoztak érdemi változást a megszokott rusztikus
királyi rangot, hogy bebocsátja a ferenceseket gyakorlathoz képest. Ebből a szempontból az
(akiknek az eretnekmisszió volt az erősségük) és egyetlen ígéretes kivétel az olasz barokk építész
helyet ad a katolikusok templomának. Komoly ál- tervezte Szent Anna-templom épülete volt. 1704-
lami erőfeszítések ellenére 1770-ben még csupán ben készült el a városi szegényház mellett a ba-
354 katolikus élt 23 144 református között – mert rokk pillérek hordozta, keresztboltozatos Ispo-
a lakosság a szomszédok elővásárlási jogával élve tályi templom, melyet 1899-ben átalakítottak,
megakadályozta a felekezeti összetétel gyors majd egy második világháborús bombatámadás
megváltoztatását –, így a Kancellária (1769-ben) után többé nem épült újjá. Visszaemlékezések
hivatalosan javasolta a város pusztáinak német sze rint rozettás, aranyozott karzatával és szószé-
telepesekkel való benépesítését. Mária Terézia a kével a legderűsebb összhatású református egy-
szenátus felét fokozatosan az uralkodó vallás hí- házi épület lehetett. A Kistemplom helyén már
veivel töltötte föl. Ma már gazdagodásnak látjuk a 1661-től fából készült „szín” állott, amelyet isten-
különböző felekezetek harmonikus együttélését, tisztelet céljára használtak. Pótlását az 1719-es
de a cívisek akkoriban nem csupán a választási tűzvész után Báthori Szabó András kalmár ha-
szabadság felfüggesztését sérelmezték, hanem a gyatéka tette lehetővé. A megrendelők elképze-
„kölcsönösséget és viszonosságot” is hiányolták. lései, az előző, céhekhez tartozó épület adottsá-
A türelmi rendelet előtt (azaz 1781-ig) protestán- gaihoz való ragaszkodás vélhetőleg közrejátszott
sok nem vásárolhattak szabad királyi városokban annak a feszültségnek a kialakulásában, amely az
házat, sőt 1795-ig börtönbüntetés járt a reformá- 1721-ben használatba vett Kistemplom igénytelen
tus vagy evangélikus vallás felvételéért… Deb - küllemű főépülete, kolosszális méretű tornya és
recen minden eszménye és minden intézménye kifejezetten kellemes belső térhatása között ész-
(főként iskolája és nyomdája) veszélybe került. lelhető. Akusztikája kitűnő, a 10 pompás, zömök
A Pápai Kollégium felszámolásával egy időben, oszlop hordozta római keresztboltozatának ará-
1752-ben tiltották meg a Kollégium városi tá- nyai kifogástalanok. A háromhajós csarnoktemp-
mogatását – ez minden józan számítás szerint a lom szépen faragott rokokó karzata 1758-ban,
tiszántúli protestáns felsőoktatás vé gét jelen tet - fi noman megmunkált copf stílusú intarziás szó-
te –, a könyvek kiadását pedig ugyanekkor, egyet - széke a század végén készült. 1729-ben három öl-
A Szent Anna-székesegyház Szentháromság-szobra len Rákóczi Györgyöt említő mondat miatt évekre lel magasították a tornyot, amely hagyma formájú
megbénították. Az elöljárók energiáit legalább bádogsisakot és méteres aranyozott rézcsillagot
két nemzedékre lekötötte a szakadatlan védekezés, kapott – ezeket 1907-ben heves vihar szakította
szülött parasztpolgár” jelentést, aki megmagya - kötet fölötti könyvgyűjteményeivel. A lakosság amely korántsem volt eredménytelen: II. Józsefet le. A torony ma ismert bástyaszerű kiképzését,
rázhatatlan dölyfösségtől vezérelve önmagát te- külsőségei mögött az évtizedek haladtával a jó a városban szerzett személyes tapasztalatai is a tü- „ideiglenes” pártakoronáját ezután alakították
kinti mértéknek. Mint láttuk, nem minden ok szemű idegenek is egyre kevésbé ismerhették föl relmi rendelet kiadására ösztönözték. A Tiszán - ki. 1876-ban neoromán stílusban építették át és
és előzmény nélkül. Az egyetem Budára telepí- a valóságos polgárt. A tagadhatatlanul nagy idő- túlon jórészt a debreceni vezetők szívós ellenállá- vaskos, nehézkes támpillérekkel erősítették meg a
tése előtt, a leendő főváros lakóinak jelentékte- ket látott cívis 19. századi konzervativizmusáról, sának köszönhető, hogy a felekeze tet érintő föld- provinciális barokk építményt.
len magánkönyvtárai például nem említhetők a többség maradiságáról – úgy tűnik – gyakrab- csuszamlásszerű veszteség nem volt olyan arányú, Amikor az 1715-ös törvény alapján a városba
egy lapon a debreceniek több száz, olykor ezer ban emlékezik a művelődéstörténeti irodalom, mint országosan. (Hajdú-Bihar me gye területén érkeztek az első ferences, majd piarista szerze-

88 89