Page 184 - Debrecen Képeskönyve
P. 184

turisztikai lehetőségek nyíltak meg. A debrece-         vonuló madarak égre írott V betűit, hallani csend -
              niek újra felfedezik a Hortobágyot, s büszkék eleik -   jét, neszeit, az évszakok színváltozását, a vágtató
              re, akik ezt a világörökségi rangra emelkedett          ménesben testet öltő őserőt. Ezek azok a varázsla-
              természeti csodát, a pásztorok világát, az ember        tok, amelyek megismeréséhez türelem kell, ame-
              és természet harmonikus együttélésének egyedül-         lyek nélkül nem élhetjük meg a puszta hangula-
              álló példáját megőrizték számukra.                      tának teljességét – ahogy Móricz Zsigmond írja:
                Debrecenről tudjuk, hogy a „szabadság  őrvá   -       „békességét, tömör nyugalmát”.
              ro sa”. De azt is büszkén vallhatjuk, hogy a „termé-      A Hortobágy szeretettel és ezernyi csodával
              szetvédelem őrvárosa” is, hiszen az ősi debreceni       vár mindenkit, s ezt Móricz a puszta iránti ra-
              birtok adta első természetvédelmi területünket a        jongásától fűtött vendégváró szavainál érzékle-
              Nagyerdőn, és első nemzeti parkunkat a Hortobá-         tesebben nem lehet megfogalmazni: „…fáj a
              gyon. Ezeknek az értékeknek őrzője pedig Debre-         szívem a szép Hortobágyért, amelyik úgy szép
              cen városa és gazdaközössége volt. Debrecennek          ahogy van…, de míg itt van, mindenki zarándo-
              ezt az évszázadok erősítette kötődést nem szabad        koljon el s nézze meg – ezt a hatalmas kertet, a
              elfelednie.                                             magyarságnak ezt a nemzeti kincsét – mert en-
                Aki a Hortobágyot meg akarja ismerni, annak           nél rendkívülibb nincs ebben az országban sem-
              látnia kell az augusztusi éjszaka csillagkupoláját,     mi látnivaló.”
              a délibáb játékát, a lemenő nap vörös korongját a
              puszta szélén, ahol az ég a földet éri. Látnia kell a                                        Aradi Csaba


 Pásztortalálkozó
                                                               Puszta ötös
 DEBRECENI VÁSÁROK ÉS AZ ÁLLATTARTÁS  1948. január 1-től állattenyésztő állami gazda-
 ságot szerveztek a Hortobágyon. Ettől az időtől a
 A város jelentős állatállományának értékesítése   Hortobágyot az állam 1999. december 31-ig – 51
 vásárok nélkül elképzelhetetlen lett volna. Egy-egy   évre – bérbe vette. A bérleti szerződésből idézve:
 vásár 15 napig tartott, volt olyan év, hogy 120 na-  „Debrecen város, ill. gazdaközönsége, mivel a vá -
 pot is elért a vásárok időtartama. Debrecenben   ros tulajdonában lévő törzstenyészetek megsem-
 négy nagy állatvásárt rendeztek: januárban Antal,   misültek, a város gazdaközönsége pedig állomá-
 áprilisban Szent György, augusztusban Lőrinc és   nya nagy részét elvesztette, így a Hortobágyot
 októberben Dénes napján. Az 1878-ban létreho-  megfelelően hasznosítani nem tudja, ezért ha-
 zott Hortobágyi Intéző Bizottság (HIB) javasla-  szonbérbe adja Hortobágy pusztának a tulajdonát
 tára 1890-től június 20-ra tűzték ki a hortobágyi   képező mintegy 24 170 ha területét.”
 „hídi vásár” évenként ismétlődő időpontját. Az   Hortobágyot tehát elvették Debrecentől, s ezt
 idő  pontot igen bölcsen jelölték ki, hiszen nyár   az állapotot az 1949-ben bekövetkező államosítás
 derekára kiégett a legelő, de ekkor még jó kondí-  törvényesítette.
 cióban lehetett értékesíteni a szaporulatot. 1897-  Debrecen és a határában keletkező új falvak –
 ben a Szent György-napi vásárra 6000 marhát,   Ebes, Macs, Nagyhegyes, Bánk, Józsa – jószágállo-
 4000 lovat, 50 000 sertést és 16 000 juhot hajtottak   mánya 1945 után ismét növekedett. A város mező-
 fel, ennek fele el is kelt.  gazdasági osztálya Pentezug–Kövesháza területén
 szeretett volna legelőt kapni, hiszen a város és
 az agrárminisztérium között 1948-ban készült
 A HORTOBÁGY ELVESZTÉSE   írásbeli megállapodás értelmében: „a debreceni

 ÉS ÚJRAFELFEDEZÉSE  gazdaközönségnek a hortobágyi legeltetésre tá-
 masztható jogos igényét elismeri és a hortobágyi
 állattenyésztéshez és legeltetéshez fűződő igé-
 1944 őszén a Hortobágyon legelő jószágokat – de a   nyeit fokozatosan szolgálni kívánja”. A város ezért
 tanyákon lévőket is – a Vörös Hadsereg hadizsák-  1954 januárjában az agrártárcához folyamodott,
 mánynak tekintette, s elhajtotta. A puszta jószág   visszakérte a Pentezugot és Kövesházát, de csupán
 nélkül maradt. A pártok delegálta új Törvényha-  1956-ban kapta meg Pentezugban 1700 hektáros
 tósági Bizottságnak 1947-ben, utólag hozták tu-  bérletét.
 domására, hogy 1946. január 1-től egészen 1947.   A város és a puszta megszakadt kapcsolata nap-
 december 31-ig a Hortobágyot a Jóvátételi Hiva-  jainkban újraépül. Ebben fontos szerepet játszik
 tal vette bérbe.   a Hortobágyi Nemzeti Park létrejötte, amellyel új



 178                                                                                                               179
   179   180   181   182   183   184   185   186   187   188   189