A Debrecenben született tornászt Aradi Gyula a Debreceni Torna Egylet (DTE) edzője szemelte ki az iskolai testnevelés órán, és irányította a tornaszakosztályba. A jó fizikai képességekkel rendelkező, ügyes, szorgalmas gyerek gyorsan fejlődött a nagy terhelésekkel végzett edzéseken. A szépen kivitelezett tornagyakorlataival kitűnt versenyzőtársai között. Továbblépve a magasabb szintű versenyen 16 évesen a kerületi csapabajnokságon már dobogóra állva ezüstérmet vehetett át a DTE színeiben (1939).
Egy évvel később (1940) már tagja volt a területi bajnokságon aranyérmet nyert ifjúsági csapatnak. Egyéni bajnokságban is nagyot fejlődve bronzérmet vehetett át. Az iskolások KISOK bajnokságán (1941) a negyedik helyezést szerezte meg.
Első magyar ifjúsági bajnoki egyéni aranyérmét 1942-ben vehette át. Tagja volt a DTE ifjúsági ezüstérmes csapatának is.
A Debreceni Állami Gimnázium tanulója és tornászaként (1943) aranyérmet nyert.
Felnőtt korba lépve eredményei alapján olimpiai kerettagnak jelölték (1947), melyet megerősített (1948). Az olimpiára még nem került ki (1948), de már ott volt a tartalékok között. A válogatásnál hátrányos volt, hogy vidéki egyesületben versenyzett. A DTE sportegyesületet időközben a Belügyminisztérium megszüntette (1948), így került a D. Postás Egyesületbe valamennyi debreceni tornásztársával együtt.
A Debreceni Postás SE versenyzőjeként hazánkat képviselte 1949-ben a Főiskolai Világbajnokságon, ahol csapattagként ezüstérmet, a lóugrás szerenkénti döntőjében harmadik helyezésével bronzérmet vehetett át az eredményjelző dobogón. Időközben Budapestre igazolt. Ezzel a fejlődése biztosítottabb volt, eredményesebb lehetett.
Ezt igazolta, hogy 1951-ben az Országos Bajnokságon talajon 2. helyezésével ezüstérmet nyert. Olimpiai kerettagnak válogatták be, a Budapesti Honvéd tornászaként. A töretlen fejődése eredményeként Fekete József edző irányításával csapattag lett, és részt vett a Helsinkiben, 1952 rendezett olimpián. Tagja volt a hatodik helyezett nemzeti válogatottnak .
♦ A tehetséges tornász hétszer nyert csapattagként magyar bajnokságot (1952, 1954, 1955, 1956, 1957, 1958, 1959).
♦ Tagja volt 1954-ben Európa-bajnokságon, 1955-ben a tornász világbajnokságon szerepelt válogatottnak.
♦ A tornászok I. Mesterfokú Bajnokságán – Nagykőrösön – aranyérmet vehetett át tökéletesre sikerült lólengés-gyakorlatáért (1957).
♦ A Budapesti Honvéd edzőjeként válogatott szintű, a nemzetközi élvonalba kerülő versenyzőket nevelt.
1998. június 6-án Budapesten ragadta el a halál, ahol örök nyugodalomra lelt.
Neve a nemzetközi és magyar sporttörténetben örökre fennmarad.
Határozati szám: 86/2016 (10.11.)
Kategória: sport
