A Tiszántúl egyetlen fennmaradt barokk temetőkápolnája a XVIII. század közepén épült, miután a katolikus vallásgyakorlatot a szabad királyi városi jogok 1710-es megerősítése fejében ismét engedélyezni kellett. A katolikus temető az évszázadok során igen nagy kiterjedésűvé vált. 1932-ben lezárták a temetőt, a terület jelentős részét beépítették, a legértékesebb síremlékeket széthordták, de a kápolna műemléki védettségben részesült. A Szent Anna Plébánia néhány éve rendbe hozatta a kápolnát és közvetlen környezetével együtt bekerítette, és a díszkivilágítás eszközeit is biztosították.
A barokk temetőkápolna a város egyik korai műemléke. A tiszántúli részeken nem maradt fenn hasonló korú temetőkápolna.
A régi debreceni temetők közül csak itt maradtak meg nagyobb számban több évszázados sírok és síremlékek, amelyekről szakszerű kataszter készült. A temetőkápolna és környezete szakrális, kulturális, szociális célokra is hasznosítható lenne. A különleges domborzati adottságok miatt a temetőkápolna városképi jelentőségű.
Határozati szám: 14/2014 (01.29.)
Kategória: épített környezet
