"Tudás és hit, értékőrzés és megújulás" – ez a jelmondata a Debreceni Értéktár Bizottságnak.
Munkánk egyik meghatározó szerepe azt kutatni, hogy milyen a debreceni közösségnek az önmagáról kialakított képe, mi befolyásolja azt, és hogyan alakítható ez a kép olyan irányba, hogy a szerves közösség- és kultúrafejlődés legyen a meghatározó Debrecenben.
Munkánk egyik meghatározó szerepe azt kutatni, hogy milyen a debreceni közösségnek az önmagáról kialakított képe, mi befolyásolja azt, és hogyan alakítható ez a kép olyan irányba, hogy a szerves közösség- és kultúrafejlődés legyen a meghatározó Debrecenben. Úgy gondoljuk, a hagyományok, elődeink értékrendje, a felhalmozott tapasztalatok meghatározó szerepet játszanak abban, hogy jelen korunkban hogyan döntünk, és milyen jövőt képzelünk el magunknak. Ezért fontos számunkra a Debreceni Értéktár, vagy Cívis Értéktár, ahogy magunk között nevezzük.
Tevékenységünk hosszú hagyományfeltáró, hagyományőrző munkának a folytatása. Debrecenben a 19. század eleje, a reformkor óta működnek olyanfajta szervezetek, civil- és üzleti egyesületek, amelyek az egyéni és a közösségi értékek őrzésével, felmutatásával, népszerűsítésével foglalkoznak.
A debreceni mentalitás meghatározó eleme évszázadokon át a hagyományőrzés, ugyanakkor a dinamikus fejlődés, a megújulás volt. Ezeknek az értékeknek a feszültsége adta meg igazán a debreceni közösség mentalitását. Ezért döntöttünk úgy, hogy „Tudás és hit, értékőrzés és megújulás” egyszerre lesz az Értéktár szlogenje. Jelezve azt, hogy egyik oldalon van a tudás, a kutatás, a tudományos élet, racionalitás, a másik oldalon a hit, az elkötelezettség és a morál, ez az, ami meghatározza a mi munkánkat is. Az értékőrzés és megújulás azt jelenti, hogy egyszerre kívánunk nem csak múltat feltárni és bemutatni, hanem ezzel szolgálni azt a megújulást, amelyre a debreceni közösség mindig részben rákényszerült, részben saját ambíciójából mindig a megújulás felé tört. Nem véletlenül egyik jelképünk a főnixmadár, amely Debrecen címerében is helyet kapott. A poraiból feltámadó Főnix mindig azt jelentette, hogy nagyon sokszor válságból kellett megújulnia, újra épülnie Debrecennek, és egy új fejlődési pályára állnia
2012-ben a Magyar Országgyűlés hozott egy olyan törvényt, amelyet népszerű nevén egyszerűen csak Hungarikum törvénynek nevezünk. Ez a különböző településeken, közösségekben folyó, nagyon sokszor eltérő színvonalú, megközelítésű értékfeltáró munkának kíván egységes arculatot szabni. A Hungarikum törvény azt tette lehetővé, hogy minden egyes közösség rendelkezzen hivatalosan és támogatott módon, törvényi keretek között olyanfajta intézménnyel, amely segíti ezt a munkát.
Alap szinten a helyi értéktárak vannak. A település helyi jelentőséget meghaladó értékei a megyei értéktárakba, majd a Magyar Értéktárba juthatnak el. A Magyar Értéktárban nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság választja ki a Hungarikumokat, melyek a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek. Ezekkel a kiemelkedő nemzeti értékekkel a világ bennünket, a magyar nemzet közösségét is azonosítja.
Ugyanakkor a helyi értéktárban felépülő rendszer mellett már az első időszakban létrejött egy szakágazati értéktár is, azaz a legkülönbözőbb szakmai területek is javasolhatnak olyan termékeket, amelyek nem feltétlenül egy, hanem több közösséghez, vagy az egész magyarsághoz kötődnek.
Harmadik pillérként, 2015-ben született meg az a jogszabály módosítás, amelynek köszönhetően az, amit addig az országhatáron belülre koncentrálva határozott meg a Hungarikum törvény, azután kiterjedt a Kárpát-medence mindazon részeire, ahol magyar közösségek élnek. Azaz a határon túli magyar közösségek is létrehozhatnak településenként értéktárat, de egy-egy, elsősorban szórvány területen lehetősége van akár több településnek, közösségnek is közös értéktárat létrehozni. Így jön létre a külhoni értéktárak rendszere, amely nemzetrészenként, külön-külön csatolódik be a magyar értéktárba.
A Helyi Értéktár feladata, hogy számba vegye egy adott közösségnek azon értékeit, teljesítményeit, melyek a múltból a mába vezető úton meghatározóvá váltak.
A Hungarikum törvény több olyan kategóriákat hozott létre, amelyeken belül lehet javasolni értékeket, teljesítményeket a helyi Értéktár Bizottságnak:
Az első az agrár- és élelmiszergazdaság. A többi kategória az egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás. Ez volt, amit a Hungarikum törvény kínált, hogy e szerint tagolva próbáljuk meg rendszerezni, és az államigazgatás számára is érthetővé tenni a munkánkat.
Az évek során gyűjtött értékek száma mára több mint 130 darab. A teljesség igénye nélkül a legelsők között került be a Debreceni Értéktárba a Nagytemplom, amely azóta méltán nemzeti emlékhely, a Nagyerdő, mely 1939-ben egyes számú sorszámmal került be a nemzet természetvédelmi területei közé. Ott van a Református Kollégium, a Líciumfa, a Debreceni Egyetem, a Kossuth tér, a Déri Múzeum, az Alföldi Nyomda és nem utolsó sorban a Hortobágy, mely Debrecentől elválaszthatatlan.
A nemzeti kultúra kánonjait alakító debreceni alkotók közül bekerült Csokonai Vitéz Mihály, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Medgyessy Ferenc, Tóth Árpád, Fazekas Mihály, illetve a társaságok közül az Ady Társaság, a Csokonai Kör, és ide vettük Méliusz Herbáriumát, valamint Déri György hagyatékát is, aki a Néprajzi Múzeuméval vetekedő gyűjteményét adta a városnak, és amelyet mind a mai napig nem sikerült teljes egészében bemutatni. Makoldi Sándor festőművész hagyományteremtő életművét, szellemi örökségét, de tárgyi hagyatékát is kötelessége Debrecennek megőrizni, akárcsak a Déri-hagyatékot.
A magyar kulturális örökség bemutatásában, népszerűsítésében kiemelkedő teljesítmények, értékek a Virágkarnevál, a nyári egyetem, a Nemzetközi Betlehemes Találkozó, mely azóta az Unesco listájára került, a debreceni fürdőkultúra, a Nemzetközi Bartók-kórusverseny, a debreceni kerámia, fazekasság, ötvösség, mézeskalácsosság, debreceni kézművesség, amelyen belül külön érték a debreceni kisbunda hímzése és a debreceni gyöngyös párta is.
Debrecen gasztronómiai értékei, melyek bekerültek a helyi értéktárba: a már említett páros kolbász, de legalább ennyire büszkék vagyunk a debreceni töltött káposztára és a méztermékekre is.
Az Értéktár máig töretlen sikerének titka, hogy nem rutinszerűen működik. Úgy gondoljuk, hogy egyfajta proaktív magatartásra van szükség, Debrecennek tartozunk azzal, hogy aktív szerepet vállalunk az értékek feltárásában, nem csupán listázzuk azokat, amiket javasolnak nekünk. Ezért a témába vágó nagyrendezvényekre teszünk javaslatokat, kutatási témákat javaslunk és kezdeményezünk, és részt veszünk minden olyan rendezvényen, ahol a debreceni minőséget, és a debreceniséget valamilyen módon megismertetni, hirdetni lehet. Miközben szeretnénk, ha maguk Debrecen polgárai is jobban megismernék saját jelképeiket. Ezért hoztuk létre a Debreceni Értéktár oldalt is a DEHIR portálon. Itt friss híreket találhatnak munkánkról, megtalálhatják a debreceni értéktárba felvettek listáját is, melyet azzal szeretnénk bővíteni, hogy ha valaki rákattint egy-egy címszóra, akkor autentikus, ellenőrzött anyagokat találjon az adott értékről.
A Debreceni Értéktár többek között a város, és a Debreceni Művelődési Központ honlapjáról is elérhető: http://dehir.hu/category/debrecen/civis_ertektar/
Akármelyik honlapról letölthető az az űrlap, ami segít új, eddig számításba nem vett teljesítményeket javasolni az értéktárba való felvételre. Erre biztatunk mindenkit!
