Az emlékház látogatókat fogadó folyosója a kollektív tudat emlékezethelyeit, a jelképes debreceni épületeket, az írónő hozzájuk kapcsolódó tárgyait és az Emlékezet Kertjét tárja elénk azokkal a szobrokkal és növényekkel, amelyekről Szabó Magda művei gazdagon tanúskodnak. Ugyancsak a folyosó mutatja be neveltetése iskolai színtereit, a Dóczi Gimnázium karakterét, szellemiségét, követelményeit és tanárait, majd az egyetemi évek felszabadultságát és nagyhatású professzorait, végül a hazai és külföldi kitüntetések sokaságát és műveinek számos idegen nyelvű fordítását. (Népszerűsége aligha szorítkozik a magyar nyelvterületre: könyveit kimagaslóan sok országban kedvelik, eddig 42 nyelvre fordították le!)
A belső teremsor a családi és a magánszféra világát közvetíti. A szalonban – a családfa és az ősök portréi közelében – megmutatkozik a Rickl, Jablonczay, a Váradi Szabó és Ágyai Szabó háttér egyaránt, kalmárok, dzsentrik és egyházi értelmiségiek különös ötvözete. Erősen debreceni, kulturált és nagyon polgári közeg ez, mert a család különböző ágainak bokros érdemei vannak a Gőzmalom, a Takarékpénztár, a Margit-fürdő, a Színház, a Múzeum és az Emlékkert létrehozásában.
Az anya és az apa szobájában találkozunk a varázslatos gyermekkor ajándékaival, melyeket a két „tündérnek” ábrázolt szülő adhatott. Finom részleteket tudhatunk meg Jablonczay Lenkéről, aki leánya szemében született író, remek zenész és pedagógus, erős, emancipált nő volt, majd Szabó Elekről, aki Európa klasszikus gyökereivel és vallása lényegével ismertette meg.
Enteriőrök során át betekinthetünk Szabó Magda könyvtárába, ruhatárába, láthatjuk ékszereit, több generáció családi fényképeit – köztük Szabó Elek kiváló fotóit – személyes tárgyak és bútorok sokaságát, találkozunk a hozzájuk kapcsolódó történetekkel, végül a múzeumpedagógiai szobában a látogatók megismerhetik Szabó Magda sok-sok arcát, és az Ókút minden fontos helyszínét.
Az Emlékház óhatatlanul foglalkozik a várossal is, ahol egyik legnépszerűbb írónk élete első húszegynéhány esztendejét töltötte, ahol tanulmányait végezte, doktorátusát, életre szóló tapasztalatait, élményeit és mondandóját szerezte, ahol a háború utolsó szakaszát átvészelte. Szabó Magda kalmárok leszármazottjaként pontosan ismerte az adósság fogalmát, felmérte, mit jelentettek számára városa ajándékai.
Debrecen története, társadalma, sorsa, mentalitása és beszédmódja mélyen beléivódott. Nem maradt adós, hosszú élete során mindent visszafizethetett, a záró egyenleget tekintve többet adott a felnevelő közösségnek, mint korábban bármelyik nagy magyar író: megteremtette a város mítoszát. Ezúttal az utódok, a város jelenlegi lakói törleszthetnek, az életmű megismerésével és megbecsülésével.
Határozati szám: 96/2017 (10.27.)
Kategória: kulturális örökség
