Hajdan Debrecen, mint az egyik legjelentősebb központ, a Tiszántúl középső és északi részének kézműiparát jelentős mértékben befolyásolta. Több mesterség tekintetében is meghatározó szerepet töltött be annak a sajátos tárgyalkotó kultúrának a jelentősége mely Debrecent egyedivé tette az országrészben, ám ezek közül textilművessége- viselet kultúrája erősen hatást gyakorolt a környező területekre, többek között példát mutatott a városok, a falvak széles köre ruházkodásában.
Ennek egyik kiemelkedően szép eleme a szűrviselet, különösen annak szűrrátétes díszítési módja. Ezt az egyedi, mással össze nem hasonlítható sajátosságot élteti tovább Sebestyénné Győrfi Anna Debrecenben egyedüliként, aki a hagyományos motívumkincset alkalmazva, azt újragondolva, átültetve a mai kor követelményéhez igazodó modern formába, úgy viseleti darabokat mint használati tárgyakat alkot. Munkája gyümölcseként tovább viszi a hagyományt, élővé teszi ennek a mesterségnek már csak kevesek által gyakorolt tudását.
A szűrrátét-készítés díszítési technikájával 1983-ban ismerkedett meg, miután munkát vállalt a Debreceni Háziipari Szövetkezetben. Mestere ifj. Szidor Jánosné Népi Iparművész. Az itt töltött 15 év alatt sok-sok terítő, futó, párna került ki a keze alól. A háziipari szövetkezetek hanyatlását látva, erőt és tehetséget érezvén magában, önálló vállalkozásba kezdett. Úgy tervezi folyamatosan darabjait, hogy azok a hagyományok diktálta törvényszerűségeket nem megsértve, de továbbfejlesztve magas színvonalon megőrizzék a cifraszűröket díszítő posztórátét díszítési technikáját.
2005 óta viseli a Népi Iparművész címet.
Hajdúsági rátétes díszítményei között jelen van a rózsa, szegfű, tulipán, margaréta és egyéb stilizált virágok. A hagyományos piros, fekete, fehér színeken túl párnáiban, ajándéktárgyaiban szereti alkalmazni a színskála összes színét, a mai kor igényeinek, használhatóságának megfelelően. Szűrrátétes viseleteiben viszont többnyire fekete gyapjúszövetre fekete, nyersre nyers rátétet alkalmaz, mellyel eleganciát is kölcsönöz darabjainak. Zsinóros kabátjait, pelerinjeit is főként fekete színben készíti, hajdúsági zsinórozással.
Munkáit számtalan országos és regionális kiállításon tekinthette meg az érdeklődő közönség, köztük az Iparművészeti Múzeumban, a Nemzeti Galériában, a Néprajzi Múzeumban, a Hagyományok Házában, a debreceni Tímárház-Kézművesek Házában.
Viseleteivel 2002-ben Mesterremek-díjban, 2005-ben pedig Gránátalma-díjban részesült.
Határozati szám: 100/2017. (10.27.)
Kategória: kulturális örökség
