Református Kollégium
1538 óta áll a mostani helyén a Református Kollégium. Ez idő alatt arany betűkkel írta be nevét a magyar és az egyetemes művelődés történetébe. Falai között kezdettől fogva a legmagasabb foktól a legalacsonyabbig folyt az oktató és a nevelő munka. Az iskola diákjai voltak többek között: Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Szabó Magda….
A Kollégium könyvtárába szüntelenül gyűjtögették a mindenkori haladó tudomány legértékesebb alkotásait, s ezzel a művelt világ legjelentősebb tudományos gyűjteményei sorába emelték, de tankönyvekkel, tanszerekkel, térképekkel látták el a falusi iskolákat is. Ezek bizonyságait a Kollégium múzeumai őrzik.
A Kollégium falai között - a Kollégium imatermében, az Oratóriumban - tartotta a magyar országgyűlés képviselőháza üléseit 1849. január 9-étől 1849. május 31-éig.
Amikor másodszor is az ország fővárosa lett Debrecen, itt - szintén az Oratórium falai közt - alakult meg 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés, s ekkor és itt fektették le az új, demokratikus Magyarország alapjait.
Líciumfa
A nagyváradi püspök elküldte Debrecenbe Ambrosius kanonokot, hogy térítse vissza a Tiszántúlra is elkerült reformáció híveit, Bálint pappal nem tudott szót érteni. A legenda szerint a Líciumfa helyén folytatott vitát Bálint pap és Ambrosius mester, aki a vita közepett egy útszéli líciumbokorról letépett egy ágat és azt a kezében tartva azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. A kanonok földbe szúrta az ágat és így szólott: „Akkor lesz valami az új hitből, amikor ez a földbe szúrt lícium fává nő!” Mire Bálint pap a következő választ adta: „Akkor fa lészen”. A kis ágacska később cserjévé, majd fává nőtt, ágaival befonta a lelkészlak vasrácsos ablakát, így szimbolizálta a reformáció megszilárdulását is.
A líciumfa kora mintegy 200 év, a XVI. századi Méliusz házat 1740. körül lebontották. A helyén egyházi épületet emeltek, ennek vasrácsaira fonódott a lícium. Amikor a századfordulón ezt az épületet is lebontották, a későbarokk ablakrácsot meghagyták a fával együtt.
Határozati szám: 17/2014 (01.29.)
Kategória: kulturális örökség, természeti környezet
