Kovács Pál hatszoros olimpiai-, kilencszeres világ- és Európa-bajnok vívó, 1912. július 17-én Debrecenben született. Szülővárosában járt iskolába és kezdett el sportolni. Atletizált, magasugrásban jeleskedett. A rendszeres edzéssel fejlesztette fizikai képességeit.
Kovács Pál vívócsillag tizenhat országos bajnokságot nyert, melyből 7 egyéni és 9 csapat aranyat szerzett. 1933-ban Európa-bajnoki aranyérmet nyert, még abban az évben főiskolai világbajnokságon ezüst- és bronzérmet szerzett.
A világbajnokságokon egyedülállóan, kilenc aranyérmet szerzett. 1936, 1937, 1951, 1953, 1954, 1955, 1957 és 1958-ban rendezett világbajnokságokon vette át aranyérmeit, újabb dicsőségeket szerezve nemzetünknek, hazánknak. A sportot szerető emberek sokasága a világban és itthon, az országban tisztelettel adóztak a kiváló sportember előtt. A legnépszerűbb világversenyeken, az olimpiákon csapatban 5, egyéniben egy bajnokság mellett egy bronzérmet is nyert. 1936, 1948, 1952, 1956, 1960 években nyerte a csapat, 1952-ben nyerte egyéni és csapat aranyérmét. Az egyéni bronzérmet 1948-ban vette át.
Sikereit összegezve, 1933-tól 27 évig volt a magyar válogatott tagja. Hatszoros olimpiai bajnokként csapatban öt, egyéniben egy aranyérmet és egy bronzot nyert. Kilencszeres kardvívó világbajnokként kétszer egyéniben hétszer csapattagként állt a dobogó legmagasabb fokán. Hétszeres magyar egyéni kardvívó bajnok és 81-szeres válogatott. Hetvenöt egyéni és 376 nemzetközi csapatversenyen vett részt. 376 csapatküzdelemből 374-et megnyert. Az aktív sportolástól negyvennyolc évesen, az 1960. évi római olimpia után vonult vissza.
A magyar és nemzetközi vívósportban vezető szerepet töltött be haláláig. 1963-68-ig a Magyar Vívószövetség (MVSZ) elnöke, 1968-tól a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagja. 1968 és 1980 között a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) Végrehajtó Bizottságának tagja, a Kard Szakbizottság elnöke. 1980-83 között a FIE alelnöke. 1983-ban a FIE örökös tagjává választották. Elért eredményei elismeréseként nem sokkal halála előtt dandártábornokká nevezték ki.
Mint sportoló, katonatiszt és sportvezető, példamutató volt eredményeivel, emberi magatartásával. Szorgalma, kitartása, helytállása, nyíltsága, segítőkészsége, önkontrolja, moralitása, kulturált viselkedése példamutató volt minden magyar ember előtt. Érdemeit díjakkal, elismerésekkel, kitüntetésekkel ismerte el a nemzet és a nemzetközi szakma.
Kitüntették a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatával (1951), a Szocialista Munkáért Érdeméremmel (1953), a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címmel (1954), a Francia Sportérdemérem ezüst fokozatával (1976), a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatával (1984). A Halhatatlanok Klubjának tagjává választották (1991). Megkapta a Magyar Olimpiai Érdemrendet (1994). Halála után megkapta a Köztársasági Elnök Posztumusz Aranyérmét (1996). A Nemzetközi Vívó Szövetség Hírességek Csarnokának tagjává választották (2014).
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata évente átadja a Kovács Pál-díjat a kiemelkedő sportolóknak, sportvezetőknek. Budapesten a IV. kerületben gimnáziumot neveztek el a többszörös olimpiai bajnokról, melyben dombormű és emlékfal jelzi nevét. A Budapesti Csanádi Árpád Sportiskolában körplasztika és emlékterem kapta róla nevét. A Budapesti Vasas Vívócsarnoka viseli nevét. A Magyar Posta a portréjával jelentetett meg bélyeget, melyet postai bélyegzéssel adtak közre. Debrecenben utcát neveztek el róla. Külföldön Gayana bélyeget jelentetett meg a kiváló sportolóról.
Határozati szám: 74/2015 (10.07.)
Kategória: sport
