Debreceni Református Nagytemplom

Debrecen szívében a város és a református magyarság jelképe a kétszarvú templom. Műveltséget, jellemet, hagyományt, az örökkévalóság távlatait és a nemzet sorsát ölelik egységbe fehér bolthajtásai. Hátterében ott világol a széphírű Kollégium és a Huszár Gál óta máig tevékeny sajtó. Ilyen magyar református város nem volt több, és ilyen templom sem. Tűzből kimentett üszög, az el nem hamvadt hit és az újjáéledő reménység bástyája.

Az Árpád-kor alapozta, mikor a pusztai város kiemelkedett környezetéből, és messze vidékek útjai futottak össze vásárain. Mohácsot túlélték az András-templom gótikus ívei, de a rettenetes tűz 1564-ben a középkori orgonát, a szerkönyveket, toronyórát és a város nagyobb felét elhamvasztotta. A török engedelmét Bethlen Gábor csak 1628-ra nyerte meg, hogy újjáépülhessen a szentegyház. A Rákócziak ágyúból öntött ajándék harangjának mélységes kongását 1648-tól süvegelték, a Veres-toronyból hívogatott. Az újjáéledt katedrálist is elemésztették a lángok. A hajdani alapokon formált mai templom mintája a mintegy református nemzeti stílusul elfogadott klasszicizmusnak, számos múlt századi templom építészeti és szellemi példaképe.

Az új templom építését 1803-ban Péchy Mihály tervei alapján kezdték meg, azt azonban elvetették és helyette 1805-ben Thaller József építész terveit fogadták el. 1808-ban mégis számítottak már Péchy tervei és részben azok alapján is folytatódott a Nagytemplom építése. A 61 méter magas tornyok külön-külön készültek el, az egyik a bal oldali 1818-ban, a jobb oldali pedig 1821-ben. A Rábl Károly tervei alapján a timpanon mögé épített díszes frontgaléria 1823-1824-ben készült el. A templom nevezetességei közül kiemelkedik az 1838-ban készült és 1995/96-ban újjáépített műemlék orgona, mely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája.

A Nagytemplomnak történelmi jelentőségű múltja is van, hiszen 1849. április 14.-én itt kiáltották ki Magyarország függetlenségét. És akkor és itt választották meg Kossuth Lajost kormányzó elnökké. Kossuth Lajos széke a mai napig a Nagytemplomban megtekinthető, féltett ereklye.

Határozati szám:15/2014 (01.29.)

Kategória: épített környezet



Kérünk, hogy az optimális felhasználói élmény érdekében fogadd el a sütiket. Infó itt.