A regölés egyik legősibb téli népszokásunk, melyet hagyományosan Karácsony és Vízkereszt között adtak elő férfiak faluhelyen, csoportosan házról házra járva. Öltözetük többnyire csizma, viselet (szűr, suba, vagy guba), felszerelésük láncos bot (ráerősített csengőkkel, kolomppal), esetleg köcsögduda, egyéb hangszer. Botjukat földhöz ütögetve adják elő a regös énekeket, melyek szólhatnak a csodaszarvasról, Szent István királyról, bőségvarázslásról és újévi kívánságokról, a regösnek szánt adományokról, vagy akár a párok összeregöléséről.
A Debreceni Regösök nevű csapat 1994-ben alakult meg Buka László festő-rajztanár jóvoltából, a regölés hagyománya továbbéltetésének szándékával. Ez sikerült, hiszen, ez lett a Kárpát-medence egyetlen, folyamatosan több mint húsz éve működő, a regös hagyományt fenntartó csapata. Kezdő alkalmukat évről évre Karácsony másodnapján a zeleméri templomromnál tartják; a regölés évadját lezáró eseményre pedig Vízkeresztkor a Motolla Egyesületben kerül sor, mellyel a csapat története szorosan összeforrt. Az egyesületben lehetőség van a hagyomány átadására gyermekeknek, és rendszeresen kerül sor gyermekregösök bemutatkozására. Ezen kívül a csapat igyekszik minden meghívásnak eleget tenni – elsősorban magánházaknál, kerülve a színpadi alkalmakat.
A regölés története messze a kereszténység hivatalos felvétele előtti időkig nyúlik vissza. Minthogy a regölés sűrített formában tartalmazza néphagyományunk egészét, különleges lehetőséget nyújt a szerves magyar hagyomány teljességének megélésére és újrateremtésére. Végül: a regölés a betlehemezéssel együtt teszi kerekké, teljessé a téli ünnepkört.
Határozati szám: 101/2017. (10.27.)
Kategória: kulturális örökség
